Elkészítettem az oldalt, mert mint mondtam a saviour.gp-re már képtelen vagyok, bármi értelmes dolgot, pötyögni, még szinte undorodom tőle. Ám, a blogolás egy, olyan dolog, amit én nem tudok abbahagyni, ha csak két szót is szeretnék ide írni, akkor is le akarom írni, mert lehet azon a két szón múlik sok mindenem. 

Tegnap meglepett a haveri társaságom, kirángatva csöndes magányomból, kirúgdostak az odúmból és elvittek italozni, mivel névnapom volt, bár ugyanezt teszik márciusban és júniusban is, mert akkor is van, igazából, én egyiket sem tartom, amolyan hülyeségként vélekedek róla, mint a valentin napról, vagy a karácsonyról, de ezekről, majd egy külön posztban készítek egy részletezőt, miért is tartom fölöslegesnek őket. Nem volt kedvem menni, abszolút nem, de ha menni kell, hát muszáj, különben hallgathatom az egész esti nyafogásokat, majd még két héttel később is téma lett volna, sőt mérget vennék rá, hogy márciusban is ezt hallgatnám. Szórakozó helyre mentünk, ami kifejezetten irritált, neeeeeeem, nem! Nem azért, mert most mindenben a pesszimizmusom élem ki, pusztán, amióta élek, jobban becsülök egy normális kocsmát, vagy házibulit, mint bármilyen tömegnyomoros - mű Dj-s hülyeséget. Na egyefene.. később ezt is kifejtem egy külön posztban! Már meg is van az első két cikkem témája, röhej. :D Jó, befejeztem a szerteágazást. A lényeg az, hogy kegyetlenül beittunk, természetesen még a bulihely előtt alapoztunk rendesen, mivel 600Ft-nál kezdődik egy centes Beretzen. Szóval indítottunk 1 liter házival, valami olcsó vodkával és két üveg borral. Jól, éreztem magam, nem szédelegtem (legalábbis én tisztán emlékszem, hogy úgy éreztem nem) A bulihelyen sok mindenkivel beszélgettem, mindenki itatni akart, de akkor úgyérztem tudom mennyi az elég és egyenlőre ez bőven elég volt.. 

Kiültem a tetőre cigizni, ahol ott ült Juliet... (emlékeztek még rá igaz?) azaz az exem. Ott ült és szipogott, valami eszméletlen emberség támadt fel bennem és leültem mellé. Megszegtem a saját szabályaim, hello! Végül kiderült, hogy az akkori exe, aki most megint a barátja volt, de megint szakítottak, szóval most megint az exe (basszus szakadok, elképzeltem, hogy ti ezt most fejetfogva olvassátok és ennyit mondtok MIVAN?) ismét megütötte.. mert, mint később kiderült az én adatlapomat nézegette facen. Kérte, hogy bocsássak meg neki és kezdjük újra, kezdjünk tisztalappal.. 

Nem tudom.. nem tudom, hogy az ital mennyiségnek, vagy a még bennem dúló dac és harag keverékének köszönhetően mondtam ezt neki, de nem így akartam.. a válaszom ennyi volt.

"A kutyám tetemét sem tartom, meg miután elütötték. Nem vagyok egy balfasz, akihez vissza-visszatérhetsz, miután eldobnak, mint egy rongyot, te eldobtál engem dettó, ugyanígy, ez nem dac Juliet.. én már egyszerűen csak beletörődtem, mintha nem is jártunk volna, csak egy szép plátói szerelem lennél."

Mire ő nagyon sok mindent mondott, de csak egy részletet emelnék ki

"Gyűlöllek, bárcsak ne ismertelek volna meg, bárcsak ne léteznél."

"Jobb lenne, ha halott lennék? " - kérdeztem higgadtan. 

"Igen jobban elviselném, mint azt, hogy másé leszel" - Felelte.

Átöleltem, hosszan, szorosan, amennyire csak ölelni lehet valakit, amennyire csak szerelemből lehet ölelni valakit, majd megfogtam az arcát és ennyit mondtam neki. 

"Akkor te nem is szerettél, sohasem"

Felálltam és otthagytam.. visszatérve a srácokhoz, idegességtől kijózanodva a pulthoz mentünk és kértem egy Fekete Absinthe koktélt, nos ezután semmi egyébre nem emlékszem csak arra, hogy D-vel botorkálunk haza, reggel a huskym mellett keltem fel... a garázsban...